Ma már minden szabad percet behálóz a technológia, az internet, az újabbnál újabb számítógépes eszközök, játékok, amelyek igazi virtuális élményt nyújtanak.
Igen, virtuálisat, de közben fogalmunk sincs, hogy odakint kivirágzott az almafa, a rózsa bimbókat hajtott és ki lehet menni a természetbe kirándulni, oda, ahol a jó élet van.
Most következzen egy kisfiú megható története és levele, amiből kiderül, hogy milyen ma gyereknek lenni:
Vacsora után egy tanítónő elkezdte javítani osztálya fogalmazásait, míg a férje elővette a telefonját, hogy kedvenc játékán, a Candy Crush-on játsszon. Az utolsó fogalmazást olvasva, a tanítónő sírni kezdett. A férje megkérdezte, hogy mi történt, a nő így felelt:
– Tegnap arra a kértem a harmadikosaimat, hogy írjanak fogalmazást a vágyaikról.
– Értem, de miért sírsz?
A tanítónő odaadta a férjének a dolgozatot, ami szomorúvá tette. A férfi elkezdte olvasni az írást.
“Én okostelefon szeretnék lenni. A szüleim szeretik az okostelefonjaikat, mindenhová magukkal viszik, mindig el vannak foglalva a pötyögéssel. Amikor apukám hazajön a munkából, akkor nem velem, hanem a telefonjával foglalkozik. Ha ritkán játszunk is kicsit, és megcsörren a mobil, azonnal abbahagyja a játékot, feláll és kimegy, még akkor is, ha sírva könyörgök neki, hogy inkább folytassuk a játékot.”
– Ki írta ez a fogalmazást? – kérdezte a férfi.
A tanítónő könnyes szemekkel a férjére nézett, és így felelt:
– A mi kisfiúnk, szívem.
Forrás: filantropikum.com
Forrás: filantropikum.com
Hozzászólások