Alfred Adler osztrák pszichoterapeuta az elsők között volt, akik kiemelték azt a tényt, hogy a gyermekek születési sorrendje súlyos mértékben hozzájárul a későbbi életvitelük, életmódjuk alakulásában.
A megfigyelések alapján kijelenthető, hogy egy adott családban, a legidősebb, a középső és a legfiatalabb gyerekek személyisége teljes mértékben különbözik, a családon belüli egyedi módon megélt tapasztalatoknak köszönhetően.
Az „egyke” gyermeknek nagyobb esélye van elkényeztetésre, másrészt a külvilág iránta tanúsított esetleges visszaéléseivel egyedül kell megbirkóznia. Mivel sok időt tölt el a felnőttek társaságában, gyorsabban érik, ennél fogva mindig is érettebb viselkedést fog tanúsítani körtársaihoz képest.
Az első gyermek a családban, egyedi személyiségként kezdi az életét, és az összes családtag figyelmét élvezheti. A testvér megjelenése, megfosztja ettől a pozíciójától, mely visszaszerzéséért először ádázan küzd, aminek következtében egyes gyerekek engedetlenekké válnak és lázadók lesznek, mások visszahúzódókká és megalkuvókká válnak.
Másrészről vannak olyan koraérett gyermekek, akik bár magányosak és konzervatívabbak, mint a család többi gyermeke, gyakran a múlt felé orientálódnak és különös aggodalmat mutatnak a hatalommegszerzéséért, amely abban nyilvánulhat meg, hogy szeretnék magukénak tudni a teljhatalmat, irányítani vagy védelmezni másokat.
Az első gyermeknek van a legnagyobb esélye arra, hogy problémás gyermekké váljon.
A második gyermek gyorsan versenyképes lesz, és megpróbálja felülmúlni az idősebb testvért, és bár ez valószínűleg sikerrel jár számára, gyakran úgy érzi, hogy a verseny még nem ért véget. A többi gyerek (harmadik, negyedik) nagyjából hasonló lesz a második gyerekhez, bár a versenycéljaik eltérőek lesznek.
A legkisebb gyermeknek van esélye arra, hogy, függetlenül a családban élő gyermekek számától, a legelkényeztetettebb legyen, és egy problémás gyermekké váljon. Másrészt mindig magasabb szintűnek fogja érezi magát testvéreinél.
A családon belüli születési sorrenden kívül a testvérek közötti évek száma is nagy jelentőséggel bír. Ez esetben, ha az első és a második között a korkülönbség nagy, a második és a harmadik között pedig kicsi, akkor az első gyerek lesz az „egyke”, a második lesz az első gyermek, a harmadik pedig másodikká lép elé.
A családban ugyanolyan fontossággal bír a gyermekek neme is, mivel például egy lány nem tartja nagyobb fiú testvérét versenytársnak, és a sok fiúval rendelkező családban egy kislányt felveheti akár az „egyke” gyerek szerepét is.
Hozzászólások