És megtartjátok?
Ilyenkor a kései gyermekvállalóknak már a nyelvén van a riposzt, hogy „Nem tartjuk meg, elcseréljük egy vízforralóra, mintha csak a harmadik, nászajándékba kapott kenyérpirító volna.” Ám akik a fentihez hasonló kérdést a feltesznek, azok valószínűleg nem szégyellnék el magukat, hanem szó szerint értenék a választ és borzasztóan felháborodnának ezen a kegyetlenségen. Ha már elmondta mindenkinek a pár, hogy babát várnak, akkor minden bizonnyal várni fogják. A kérdés tehát nemcsak dermesztő, hanem felesleges is. Inkább harapd le a nyelvedet!
Mikorra tervezitek a következőt?
Hohó, mi átlátunk ám a szitán, mi a célja a kérdezőnek. Ha a kismama/kispapa azt mondja, hogy nem lesz következő, akkor lehet is folytatni a sort: „Nem??? Az a szegény gyerek egyke lesz?” Ha pedig a következőről kezdenek beszélni, akkor félbe lehet őket szakítani azzal, hogy már öregek, örüljenek, hogy ez az egy egészséges lesz. Ugye nem akarod, hogy kekeckedőnek gondoljanak? Akkor felejtsd el ezt a kérdést!
Ugye nem akartok több gyereket?
Az előző kérdés párja, amire csak rossz választ lehet adni. A későn gyermeket vállalók ezt sem szeretik hallani, úgyhogy kerüld!
Azt hiszitek, örökké fiatalok maradtok, pedig már öregszetek!
Elképzelhető. És az ellenkezője is. Ezzel az állítással az baj, hogy abból indul ki: az emberek körülbelül ötven-hatvan évig élnek, természetesen végig betegen. Illetve a régi mintákból építkezik, amikor falun egy negyven-ötvenéves nő már öregasszonynak számított, és így is öltözködött. Ma már egy negyvenes nő, különösen, ha ügyel a megfelelő mozgásra és táplálkozásra, egyáltalán nem számít nyanyának. Egy negyvenes férfiról sem a hajlott hátú öregemberek ugranak be elsőként. Akkor miért gondolsz rájuk vén trottyként, ha bejelentik, gyermekük lesz?
Lombik volt, ugye? Nahát, természetes úton fogant?
Azt feltételezed, hogy 35 év felett gyakorlatilag a töredékére csökken annak esélye, hogy valaki teherbe essen? Hahaha! Jó vicc! Egyre több olyan tanulmány születik, amely azt a döbbenetesnek számító tényt igazolja, hogy a termékenység nem csökken olyan drasztikusan, mint eddig hitték. Erre bizonyíték, hogy egyre nagyobb az első gyermekét váró nők között a negyven körüliek és a negyvenesek aránya. Többségük semmilyen orvosi segítséget nem vesz igénybe a teherbe eséshez.
Miért császárral született?
Már fogalmazzuk erre is a frappáns választ: „Tudod mindenképpen szerettem volna spinális érzéstelenítést, aminél a gerincemnél szurkálnak, úgy, hogy közben mozdulatlanul kell ülnöm, akárhogy fáj. Vágytam egy szép nagy vágásra a hasamon, ami lassan és nehezen gyógyul, és arra az élményre, hogy az első napokban képtelen legyek felkelni és a karomba venni a kisbabámat. Ráadásul imádom a műtéti hegeket, egész kis gyűjteményem van belőlük.” Szóval eszedbe ne jusson a fenti kérdés. A császármetszés a közhiedelemmel ellentétben nem választás kérdése, mint a hajszín. Van, amikor így alakul a baba és az anya érdekében.
Miért nem császárral született?
A kérdést (az előző párját) feltétlenül húzd ki a listádról, mert azt sugallja, hogy egy negyvenes nő képtelen megszülni egy gyereket. A baba pedig képtelen megszületni, mert az anyja nem fiatal.
Mi lesz 20 év múlva?
Talán elindul végre az első, embereket szállító űrhajó a Marsra. Emelkedik a tengerek és óceánok szintje, azért eltűnik pár sziget. Egyre több megújuló energiát használunk a háztartásokban. A mostani bakelit-láz lecseng, és újra a digitális formátumú zenéket gyűjtik majd az emberek. Talán kimennek a divatból végre a műszálas babaruhák. Erre gondoltál a kérdéssel?
Az idős szülők gyerekei olyan kis koravének.
Ez így nem igaz. Egyébként már akié koravén. Nevelés kérdése. Persze, minden ember rendelkezik önálló egyéniséggel a születésekor, azonban sokat lehet csiszolni rajtuk gyermekkorukban. Nem kell kicsinyített felnőttként kezelni a gyerekeket, nem kell felnőtt problémákkal terhelni őket, a szülők pedig maradjanak nyitottak a világra.
Forrás: Szeretlek Magyarország
Hozzászólások