Az antibakteriálisként forgalomba kerülő készítmények eredeti rendeltetésük szerint arra hivatottak, hogy megakadályozzák a ránk veszélyes baktériumok bőrfelszínre, nyálkahártyákra jutását.
Találkozhatunk velük krémek, kézmosók, mosogatószerek formájában is. A probléma azonban az, hogy a készítmények összetevői a szervezet számára hasznos, a bőr védő funkcióját biztosító, hasznos baktériumokra is megsemmisítő csapást mérnek, s ezzel végeredményben fokozzák szervezetünk fogékonyságát a különböző betegségekre.
A legfrissebb kutatások ismét a túlzott tisztaság veszélyeire hívják fel a figyelmet.
Egyre ismertebb a higiéne hipotézis fogalma, mely szerint egyértelműen növeli az allergiás betegségek megjelenésének esélyét, ha a gyermek túlzottan steril, „antibakteriális” környezetben nevelkedik. A szervezetének, az immunrendszer megfelelő éréséhez ugyanis szüksége van azokra a mikrofertőzésekre, melyeket egy normál, nem túlfertőtlenített környezet biztosíthat számára. Ennek hiányában később az egyébként ártalmatlan, szervezete számára nem káros anyagokat is veszélyesként értékeli majd, s túlérzékenysége következtében megjelenik az allergia.
Ártalmas triclosan
A főként fogkrémekben, kézmosókban, lábápoló készítményekben található, baktérium- és gombaölő hatású triclosan megváltoztathatja a bőrön, a szájban és a belekben található normál baktériumflórát, ezzel egyértelműen növelve az allergia kockázatát. Megállapították, hogy ez az anyag döntő többségében fogkrémekben található, s ekkor szabályozás is született alkalmazásának visszaszorítására. Ennek betartása különösen fontos lenne a gyártók részéről, mivel a triclosan a bőrfelszínről alig, a szájnyálkahártyáról azonban nagyobb mennyiségben szívódik fel.
Hozzászólások