A vashiány azért veszélyes, mert megfelelő mennyiségű vas nélkül a test nem tud elég hemoglobint előállítani. A hemoglobin egy vastartalmú fehérje, a vörösvértestek azon alkotórésze, amelynek segítségével oxigént szállítanak a tüdőből mindenfelé. Vashiányos állapotban előbb a hemoglobinszint csökken, majd pedig a vörösvértestek abszolút száma is.
A vashiány oka nagyon sok minden lehet. Gyakran előfordul, hogy a bevitel megfelelő, de a vasfelszívódás nem, ennek a hátterében is többféle ok állhat - öröklött és kezelhetetlen felszívódási zavar, de teljesen banális C-vitamin-hiány is.
A már kialakult vashiányt elég nehéz étrendi változtatással (azaz célzott vaspótlás nélkül) helyrehozni, viszont az étrendünkkel sokat tehetünk azért, hogy megelőzzük a hiányállapotot. Erre különösen oda kell figyelni terhesség és szoptatás alatt, illetve csecsemőknél és kisgyerekeknél. A magas vastartalmú ételek egy része kötött állapotban tartalmazza a vasat, tehát az elfogyasztásuk önmagában nem elég: a bennük levő vas kinyeréséhez és hasznosításához elegendő folsavra és C-vitaminra is szükségünk van.
A napi vasszükségletünk életkortól függően változik. Az egészséges, időre született kisbabák kb. fél évre elegendő vastartalékkal születnek, és az anyatej fedezi a maradék szükségletüket. Ha egy szoptatott kisbaba vashiányos, akkor az orvosi hatáskör: a leggyakoribb ok a koraszületés, valamilyen betegség, illetve az, hogy az anyukája is vashiányos és már a terhessége alatt is az volt. Ebből persze az következik, hogy az anyának adott vaspótlással nagyon sokszor lehet segíteni a szoptatott kisbabák vashiányán.
7-12 hónapos kor között a gyerekek napi vasszükséglete átlagosan 11 mg, 1 és 3 éves kor között 7 mg, 4 és 8 éves kor közt átlagosan 10 mg, 9 és 13 éves kor közt 8 mg. 
A fogamzóképes korú nők napi vasszükséglete 15-18 mg, a terhesség alatt pedig a vasszükséglet fokozatosan növekszik: az első trimeszterben 18-20 mg, a második trimeszterben 20-23 mg, a harmadik trimeszterben napi 23-28 mg, és hasonlóan magas marad a szoptatás alatt is.
Magas vastartalmú ételek:
- vassal dúsított babakásák és babatápszerek 30 grammban 20-30 mg vas van.
- vassal dúsított müzlik és gabonapelyhek 30 grammban 4-6 mg vas van.
- gomba (vargánya, shiitake, portabello, csiperke) 50 grammban 5 mg vas van.
- mák 50 grammban 10-14 mg vas van.
- mogyoró 50 grammban 15-20 mg vas van.
- mandula 50 grammban 3-4 mg vas van.
- dió 50 grammban 2 mg vas van.
- kakaó (cukrozatlan, őrölt kakaóbab) 50 grammban 3-4 mg vas van.
- szilva, illetve ennek leve. 1 dl szilvalében vagy 6-8 szem átlagos friss szilvában 5-6 mg vas van.
- ribizli (főleg a fekete, de a piros is) 100 grammban 4-6 mg vas van.
- libamáj 100 grammban 6-7 mg vas van.
- sertésmáj, marha-/borjúmáj 100 grammban 5-10 mg vas van.
- kenőmájas, májpástétomok 100 grammban 4-5 mg vas van.
- vörös húsok (marha, borjú, sertés) 100 grammban 3-4 mg vas van.
- szardínia az átlagos jó minőségű konzervben 100 grammban 3 mg vas van.
- lencse, tarkabab, vesebab, csicseriborsó megfőzött állapotban 50 grammban 2-4 mg vas van.
- pulykahús 100 grammban 2-3 mg vas van.
- spenót, sóska megfőzött állapotban 100 grammban 2-5 mg vas van.
- szamóca (földieper) 100 grammban 3 mg vas van.
- sárgabarack 100 grammban 2 mg vas van.
- aszalt sárgabarack kb. 10 szemben kb. 2-3 mg vas van.
- tonhal az átlagos jó minőségű konzervben 100 grammban 2 mg vas van.
- bárányhús 100 grammban 2 mg vas van.
- zöldborsó, zöldbab elkészítve 100 grammban 2-3 mg vas van.
- körte 100 grammban 2 mg vas van.
- hónapos retek 100 grammban 1-2 mg vas van.
- almalé 1 dl-ben 1,5 mg vas van átlagosan.
- tojás 1 tojássárgájában átlagosan 1-1,5 mg vas van.
- paradicsomlé 1 dl-ben 1-1,5 mg vas van.
Hozzászólások