Gyermekeink 10, 7 és fél, 6 és 4 évesek. Tudod, hogy a hétéves fiam mire kér minden este?
„Anya, idefekszel hozzám?”
Én pedig a legtöbb estén azt válaszoltam:
„Ma este nem jó, még annyi dolgom van." - és sorolom a kifogásokat.
Azért néha engedek a kérésnek, de hozzá is teszem: "Csak egy pillanatra, mert vannak más fontosabb dolgok is.”
Amikor erre gondolok, szégyelem magam: mi fontosabb lehet annál, hogy vele legyek? Hogy ott legyek neki, amikor azt igényli, amikor szüksége van rám.
Ezek az esti összebújások adják a legjobb alkalmat egy kis pusmogásra. Elmondhatja mi bántotta, minek örült.
Nagymamám mindig azt mondta: élvezzed, hogy gyermekek vannak körülötted. Örülj annak, hogy szükségük van rád! Hisz te akartad őket!
A nagyszülők sokszor emlékeztetnek arra, hogy egy nap gyermekeink nem akarnak már olyan sok időt tölteni velünk. Akkor fogjuk csak igazán sajnálni, hogy elcsentük tőlük azokat az értékes perceket, amik jártak volna nekik.
Hozzászólások