A várandóság hónapjai az anya életének legkülönlegesebb időszaka. A gyermekvárás öröme és gondjai mellett a kismamának a régi élete, tevékenysége is folytatódik. A legtöbben szeretnének várandósan is dolgozni, de bizonyos helyzetekben, munkakörökben ez nem ajánlott.
A „terhesség nem betegség” – szokták mondani, de ez csak részben igaz. Ahány terhesség, annyiféle: van, akinél semmilyen egészségi gondot nem okoz, ragyogó közérzettel és energiával éli végig, másnál pedig a kilenc hónapot szinte végigkísérik a hormonális változások okozta panaszok, tünetek.
Akad, aki egészen a szülésig végig dolgozhat, máskor viszont a születendő gyermek és az anya egészsége azt kívánja, hogy táppénzen töltse ezeket a hónapokat.
Milyen gondok nehezíthetik a munkavégzést?
Az első hetek réme az émelygés, a terhességi hányinger, ami nemcsak ébredés után, hanem bármelyik napszakban, a legváratlanabb pillanatban jelentkezhet, és szédülés is kísérheti. Kiválthatja egyéni érzékenység szerint egy erős illat, a folyadékhiány, a stressz is, szerencsére a legtöbb esetben a második trimesztertől már ritkábban fordul elő. Akkortól viszont a várandósság, a növekvő magzat élettani igénye megterheli a kismamák szervezetét, ezért hamarabb kimerülnek, fizikai teljesítőképességük csökken, jellemző a fáradékonyság, amit nem ritkán a terhességi vérszegénység fokoz. Nemegyszer az alvásigényük nő, miközben alvásproblémáik is adódhatnak, az alváshiány miatt figyelemzavar, a koncentráló képesség romlása is előfordulhat.
A harmadik trimeszterben a növekvő pocak miatt egyre nehezebb az állómunka, vagy éppen az ülés is, rosszabbodhat az egyensúlyérzékelés, gyakori a lábdagadás, és a hátfájás is.
Ha gyermeket vársz, és ezekben a munkakörökben dolgozol, mielőbb hagyd abba.
A munkavégzéssel kapcsolatos 10 legfontosabb tanácsot itt olvashatod.
Hozzászólások