Orbán Viktor miniszterelnök a februári évértékelője részeként jelentette be a hétpontos családvédelmi akciótervet. Ebben olyan pontok szerepeltek, mint a tízmillió forintos gyerekvállalási hitel, az autóvásárlási támogatás vagy a CSOK kiterjesztése.
Orbán ekkor tett ígéretet arra is, hogy 2022-re teljes lesz a bölcsődei ellátás. Ehhez 21 ezer új férőhelyet terveznek létrehozni 3 év alatt, összesen 70 ezer bölcsődei férőhellyel számolnak.
Novák Katalin családügyi államtitkár ezen kívül azt is többször leszögezte, hogy ebből 2020-ra már 60 ezer bölcsődei férőhely meglesz. Igaz, az államtitkár 2016-ban még 2018-ra ígérte a 60 ezer férőhelyet, de ezt most elütötte azzal, hogy nem, mindig is 2020-ról volt szó.
Akormánynak akkor sem lesz könnyű dolga, a KSH múlt héten megjelent 2018-as adatai szerint az országban tavaly mindössze 47 169 bölcsődei férőhely volt. Ez pedig csak 694 hellyel több, mint 2017-ben.
A gyed extra azt teszi lehetővé a kisgyereket vállaló anyáknak, hogy akár már fél évvel a gyermek születése után visszamehessenek dolgozni úgy, hogy közben nem esnek el a gyermekgondozási támogatástól. Ezt ösztönzőnek szánták a nők számára, hogy bátrabban vállaljanak gyereket, hiszen így nem feltétlenül esnek ki olyan hosszú időre a munkaerőpiacról. Sőt, a gyedet és a gyed extrát akár az apák is igénybe vehetik.
Ehhez viszont kulcsfontosságú, hogy legyenek elérhető bölcsődei helyek, hiszen ha anya és apa is dolgozik, akkor hol a gyerek?
A KSH adatain jól látszik, hogy úgy emelkedik a bölcsődébe adott 3 éven aluli gyermekek aránya, ahogy a gyermeket nevelő 15-49 éves nők foglalkoztatási rátája. Azaz ahhoz, hogy minél több nő tudjon minél előbb visszamenni dolgozni, szükség van a bölcsődei férőhelyekre.
A kisgyerekek gondozásának nagy részét még mindig az anyák oldják meg otthon. Emiatt van az, hogy 2018-ban 281 ezer 3 éven aluli gyerekből mindössze 44 577 járt valamilyen típusú bölcsődébe (közülük ráadásul nem is mindenki 3 éven aluli, sokan már betöltötték a harmadik életévüket). Papíron tavaly majd 2600-zal több férőhely volt elérhető, mint ahányan ténylegesen bölcsődébe jártak.
Mégis, férőhely hiányában elutasítottak 3698 gyereket. Ez abból fakad, hogy nagy területi egyenlőtlenségek van a férőhelyek megoszlásában.
Jelenleg Magyarországon négyféle bölcsőde-típus működik:
- a klasszikus intézményi bölcsőde,
- a mini bölcsőde,
- a családi bölcsőde
- és a munkahelyi bölcsőde.
A tavalyi jelentésében a KSH még úgy fogalmazott, hogy 2017-ben 2610 olyan település volt Magyarországon, ahol összesen több mint 70 ezer gyermek számára nem volt helyben elérhető a napközbeni ellátás. Azóta annyi változott, hogy 46 településen lett valamiféle bölcsődei ellátás.
A 2014–2020-as fejlesztési időszakban elvileg 110 milliárd forint áll rendelkezésre bölcsőde- és óvodafejlesztésre, a minibölcsődék kialakítására pedig 656,1 millió forint. Rétvári tavaly nyáron azt közölte, hogy 2018 májusáig 4 823 új bölcsődei férőhely, 10 901 fejlesztett bölcsődei férőhely, 3 641 új óvodai férőhely, valamint 58 627 fejlesztett óvodai férőhely létrehozásáról született támogatási döntés ebből a pénzből. További támogatási kérelmek elbírálása folyamatban van, a projektek megvalósítására pedig 24 hónap áll rendelkezésre, így Rétvári szerint a bölcsődefejlesztések 2020. december 31-ig fokozatosan készülnek el. Novák Katalin februárban arról beszélt az M1-en, hogy ötvenezerre nőtt a bölcsődei férőhelyek száma Magyarországon. Forrás
Hozzászólások