Megszűnt a kötelező AFP-vizsgálat

Admin | 2014.07.08


„Nyolc évvel ezelőtt, amikor a második fiamat vártam, épp a Balatonon voltunk, amikor a nőgyógyászom asszisztensétől kaptam egy SMS-t, hogy rossz lett az AFP-értékem. Azonnal visszahívtam, de az orvos nem volt elérhető, csak az asszisztenst tudtam megkérdezni, hogy mégis ez mit jelent. Úgy fogalmazott, hogy gondolkodjunk el azon, hogy hazavinnénk-e egy beteg gyereket. Természetesen azonnal. összeomlottam. Aztán elküldtek genetikai tanácsadásra, ahol tovább bonyolította a képet, hogy az édesapám testvére fogyatékos volt, de családon belül is vita tárgya volt, hogy fogyatékosan született, vagy a születésekor fellépett komplikációk miatt lett sérült. Hozzátartozik az is, hogy ez még nem az az időszak volt, hogy az internet tele lett volna olyan írásokkal, hogy az AFP-szűrés milyen nagy százalékban ad téves eredményt. Végül el kellett mennem hasba szúrásra (amniocentézisre, magzatvízből vett mintavételre – szerk.), ami nekem az orvos hozzáállása, a szavainak durvasága miatt komoly traumát okozott, terápiára is jártam miatta. A kisfiam egyébként teljesen egészségesen született” – meséli a harmincas évei vége felé járó, kétgyermekes Ildikó.



Ildikó története nem egyedi eset, az elmúlt évtizedekben kismamák ezrei szorongtak heteket-hónapokat a túl alacsony vagy épp túl magas AFP-értékük miatt. Július elsejével viszont megszűnik a kötelező AFP-szűrés. „Azt kell mondanom, hogy hála istennek, a szakma már 15 éve vár erre a döntésre. Nyugaton már sokkal korábban megszűnt, nálunk azonban a várandósság alatti kötelező szűrésekről törvény, és nem szakmai protokoll rendelkezett, így a megváltoztatása is sokkal körülményesebb volt” – mondja dr. Ács Nándor, a Semmelweis Egyetem 2. sz. Nőgyógyászati Klinika igazgatója. Az AFP-szűrés nyolcvanas évekbeli hazai bevezetésekor az ultrahangos vizsgálattal kombinálva a kor kiemelkedő szűrési lehetőségét jelentette, és az ultrahang-technológia rohamos fejlődésével vált elmaradottá.



Nyitottgerinc- vagy Down-szindróma-gyanú



A vizsgálat alapja az volt, hogy az AFP (alfa-fetoprotein) nevű fehérje főleg a magzat májában termelődik, amely a méhlepényen keresztül eljut a várandós nő vérébe. A terhesség előrehaladtával az AFP koncentrációja az anya vérében fokozatosan emelkedik. Ha a 16. héten végzett szűrésen az AFP-érték a normál tartomány felett volt, az felvetette a velőcső-záródási rendellenességek gyanúját, ezek közül a legismertebb kórkép a nyitott gerinc. Eredetileg a vizsgálatot az ilyen jellegű rendellenességek kiszűrésére használták, később azonban felmerült az is, hogy az alacsony AFP-érték is összefüggésbe hozható egy másik rendellenességgel, méghozzá a Down-szindrómával.



A vizsgálat azonban önmagában nem volt alkalmas a diagnózisra, mert például az anyai vérből mért AFP-értéket befolyásolja többek között, hogy dohányzik-e az anya, szenved-e terhességi cukorbetegségben, illetve befolyásoló tényező az is, ha rosszul állapítják meg a terhesség idejét, és a vizsgálatot nem a 16. héten végzik el.



Egyes statisztikák szerint magas AFP-érték esetén körülbelül 20 esetből egyben igazolódott be a velőcső-záródási rendellenesség, és alacsony volt a találati ráta a Down-szindróma esetében is. „A kötelező szűrésről való törvényi rendelkezés miatt ha az orvos nem vette figyelembe a vizsgálat eredményét, annak jogi következményei lehettek. Ezért a túl alacsony vagy túl magas AFP-értéket mutató kismamákat kötelező volt elküldeni genetikai tanácsadásra, illetve szükség esetén méhlepény-biopsziára vagy magzatvíz-mintavételre, rengeteg felesleges szorongást okozva nekik” – mondja dr. Ács Nándor.





Fotó: Meg Bitton



AFP-szűrés helyett ultrahangvizsgálat



Július elsejétől az AFP-szűréssel (is) vizsgált rendellenességeket csak a már eddig is alkalmazott ultrahang-vizsgálatokkal szűrik. „A mai ultrahangkészülékek már annyira nagy felbontású képeket készítenek, hogy az alaktani elváltozások, mint például a nyitott gerinc, egyértelműen kiszűrhetők. A Down-kórt is tudjuk szűrni a 12. heti ultrahangon, a tarkóredő vastagsága és az orrcsont jelenléte alapján” – mondja dr. Ács Nándor.



Az új terhesgondozási rendszerben egyébként eggyel kevesebb – négy helyett három – kötelező ultrahangvizsgálat lesz. A teljes képhez hozzátartozik, hogy Magyarország a trimeszterenként egy kötelező ultrahangvizsgálattal még mindig a legalaposabb országok közé tartozik, az USA-ban, illetve több nyugat-európai országban is csak egy, legfeljebb két ultrahangvizsgálatot végeznek a kilenc hónap alatt.



Az OEP csak az invazív genetikai vizsgálatokat finanszírozza



Az új várandósgondozási rendszerben kötelező genetikai tanácsadáson a 37 év feletti kismamáknak kell részt venniük (a 11-13. héten), és ha erős a genetikai eredetű betegség gyanúja, akkor a 12-13. héten méhlepényből, a 16-17. héten pedig magzatvízből vett sejtek alapján végeznek genetikai vizsgálatot. Egyik beavatkozás sem veszélytelen, a vetélés kockázata 1 százalék körül van.



Ma már ezeket a vizsgálatokat (vetélési kockázat nélkül) anyai vérből is el lehet végezni, ám ezt az egészségbiztosítási pénztár nem támogatja. A 99 százalékot meghaladó pontosságú tesztek ára 170-180 ezer forint körül van.



Ennél olcsóbb, 25-35 ezer forint körüli, (de államilag szintén nem támogatott), vizsgálatok az úgynevezett kombinált teszt, illetve az integrált teszt. Ezek a vizsgálatok nem vizsgálnak kromoszómákat (azaz nem genetikai szűrések), de az ultrahangos vizsgálat és az anyai vérből több molekula vizsgálatával 95 százalék biztonsággal meg tudják állapítani, illetve ki tudják zárni a Down-szindrómát.



Ha a kismama még nem töltötte be a 37. életévét, de az ultrahangos vizsgálat vagy a családi kórtörténet alapján felmerül a genetikai rendellenesség gyanúja, először szintén genetikai tanácsadásra, majd szükség esetén méhlepény-biopsziára vagy magzatvízvételre kell mennie.





Fotó: Meg Bitton



További bejegyzéseink a témával kapcsolatban:



Várandósság előtti szűrővizsgálatok

A várandós szűrővizsgálatai

Térítéses vizsgálatok

Az ultrahang



Nem szeretnél lemaradni a legfrissebb hírekről? Figyeld a Facebook oldalunkat, vagy csatlakozz a Babamama.hu csacsogó csoportjához! Újabban a Google+ oldalon is megtalálsz már bennünket!



Forrás: Origo

Címkék:

Hozzászólások

A várandós anyukák legfontosabb bőrápolási tennivalói

A várandós anyukák legfontosabb bőrápolási tennivalói

Zsírosodás, striák, pigmentáció az arcon - ezek a leggyakoribb panaszok.

Ezt jelentik a rövidítések a magzati ultrahang leleten

Ezt jelentik a rövidítések a magzati ultrahang leleten

Segítünk értelmezni a leggyakoribb rövidítéseket!

Emberöléssel vádolnak egy nőt, mert terhesen verekedett, és haslövés miatt elveszítette a magzatot

Emberöléssel vádolnak egy nőt, mert terhesen verekedett, és haslövés miatt elveszítette a magzatot

A lövöldözés egyetlen igazi áldozata a magzat volt!

A koraszülés esélyét csökkenti a kiegyensúlyozott, egészséges étrend

A koraszülés esélyét csökkenti a kiegyensúlyozott, egészséges étrend

Az egészséges ételek rendszeres fogyasztása sokkal fontosabb, mint az egészségtelen ételek kizárása.

Vizelettartási gondok a terhesség alatt?

Vizelettartási gondok a terhesség alatt?

Nem kell megijedni!

A várandós nők az állóképesség bajnokai

A várandós nők az állóképesség bajnokai

Minderre a Tour de France kerékpárverseny elemzésével jöttek rá!

Nyáron vagy várandós? Akkor számíts ezekre a dolgokra!

Nyáron vagy várandós? Akkor számíts ezekre a dolgokra!

Nézzük, mire kell fokozottan ügyelned a kánikulában

51 évesen még egyszer anya akart lenni: 68 éves férjével várják kisbabájukat

51 évesen még egyszer anya akart lenni: 68 éves férjével várják kisbabájukat

Mesterséges megtermékenyítéssel esett teherbe…

Tanácsok, hogy a várandósság ne legyen terhes

Tanácsok, hogy a várandósság ne legyen terhes

Életünk legszebb időszakában annyi minden bezavarhat.

Szabad-e várandósan napozni?

Szabad-e várandósan napozni?

Már volt szó a napsütés pozitív hatásairól, illetve a kisbabák napoztatásáról, most viszont kifejezetten a pocakkal történő napozás, szoláriumozás és fürdőzés előnyeire és hátrányaira térünk ki.